Táborozóink véleménye

Gyermekkorom legszebb nyara!

A hetvenes években jártam általános iskolába Bicskén. Akkoriban mi csak úgy hívtuk „a nagy iskola”. Szerettem iskolába járni, szerettem az osztálytársaimat, szerettem a tanáraimat.

Mint akkoriban a legtöbb család, a miénk is csak álmodott egy  balatoni  nyaralásról. Ezért is emlékszem olyan szívesen a zánkai  táborozásokra, hiszen ez  volt nekem a nyár legszebb 10 napja.

Akkoriban  az iskolában működött a Pajtás  szakkör, melyet Kósa Dezső bácsi  szervezett és működtetett. Ő volt a motorja, a lelke a szakkörnek, ahol minden kapható volt, amire  egy kisdiáknak  szüksége lehetett: füzet , ceruza , vonalzó, csoki,  kifli és még sok apróság. Maga volt a csoda a bőségével  ez a kisbolt! Itt  árultam én is sok - sok társammal együtt a nagy szünetben vidáman, boldogan.

A Pajtás szakkör kis segítőit támogatva a zánkai táborozás költségeinek nagy részét átvállalta a csapat tagjaitól: így azok is lejuthattak a Balatonhoz, akiknek másképp erre nem lett volna lehetőségük.

Azt hiszem, gyerekként soha  nem nyaralhattam volna  a Balatonon a szakkör  nélkül, nem élvezhettem volna  boldog gyerekként a Balaton isteni vizét, ha nincs Kósa  Dezső bácsi és nincs ez a tábor. Imádtam ott lenni, pedig mi még csak sátorban laktunk, és akkoriban nyáron is esett.

Sok pedagógus és szülő  áldozatos  munkájával készült, szépült   évről - évre a tábor. Annyi  gyermek érezhette  boldognak  ott magát  beleértve engem is.

Nagyon szép emlékek ezek: a tábori  élet, a gyönyörű  Balaton, a pisztácia fagyi - azóta sem  ettem  olyat -, a tábortűz, a zászlólopások, a különböző játékok,  gyermeki ártatlan szerelmek. Mennyi  kedves emlék, soha nem felejtem el őket!

Két fiam van, mindkettő a Balatonon tölti a nyarat, mert a családnak van saját nyaralója,  de Zánka  mégis más… Ezért mindkét gyermekem az iskolai tanév után Zánkára ment és megy  táborba  minden évben. Mert  Zánkának lelke és szíve van: ezt a csodát kell megőriznünk és  átadnunk gyermekeinknek, ami maga ZÁNKA.  Mert van egy hely, - ami  szép és érdekes, ahol  süt a nap, ahol ott van szülőföldünk legnagyobb tava -, hogy az unokáim is itt nyaralhassanak. Szép emlékeink  fontosak, mert így lesz egy boldog gyermekből  remélhetőleg  boldog felnőtt is.

Boldog felnőtt, aki ha talál az emlékei között egy képeslapot ÜDVÖZLET ZÁNKÁRÓL  felirattal, melynek a hátoldalán ez áll: SZIASZTOK! JÓL ÉRZEM  MAGAM  JÓ AZ IDŐ  ÉS ANYA, KÜLDJ PÉNZT, MERT ELFOGYOTT,-

Összeszorul  a szíve  a boldogságtól emlékeimet felidézve. Nekem, nekünk ezt jelenti ZÁNKA,  és remélem, még hosszú éveken át  sok-sok  gyermek töltheti el ebben a táborban  gyermekkora  legszebb nyarait.

Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Táborozói

Zánka

Táborozók vagyunk, mióta az eszünket tudjuk. Szeptembertől júniusig iskolába jártunk, de a nyár egy részét mindig Zánkán töltjük. Már több fajta táborban is voltunk, pl: mesetábor, holland - magyar tábor, német - magyar tábor. Sose probléma, ha Zánkára szeretnénk menni, mert a szüleink is ott „nőttek” fel.

A tavalyi üdülésünk különösen jó volt. Kilenc napig táboroztunk együtt a német testvérváros, Altshausen tanulóival. Első napokban csak óvatosan méregettük egymást. A nyelvi korlátok is akadályoztak. A harmadik naptól már mindenhova együtt mentünk. Voltunk az ifjúsági centrumban, ahol a kalandparkot végigjártuk, szurkoltunk a terepkerékpárosoknak, s végül megpihentünk a strandon. Este már közösen pingpongoztunk. Innentől kezdve már sülve – főve együtt voltunk. Balatonfüreden véletlenül összefutottunk az Anna-bál győzteseivel.

Mi titokban elkezdtünk gyakorolni egy meglepetés színdarabot. Jártunk a tapolcai Tavas barlangban is. A hatodik, hetedik napon a táborozók között versenyeket hirdettek.

A füredi Aquapark is nagy élmény volt számunkra, de a legnagyobb kaland az volt, mikor a jég elvert minket. Egyik nap azt a feladatot kaptuk, hogy a németeknek tanítsunk meg egy dalt, és ők is nekünk. Aznap este szépségversenyt tartottunk. A fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltözve vonultak fel. Nyolcadik napon a meglepetés fellépésünk nagy sikert aratott.

A táborozás nyitásaként és zárásaként is tábortűz mellett énekeltünk. A búcsúzás a német vendégektől szomorú volt. Nagyon szeretnénk velük újra találkozni.

A német magyar kapcsolat

Júliusban minden nyolcadikos színjátszós elmehetett Zánkára, egy német-magyar táborba.

Mi sokkal előbb odaértünk, így volt időnk kipróbálni a köszöntésüket is. Este kilenc óra körül végre megérkeztek a vendégeink is. Először nagyon furcsának tűntek, főleg, hogy az egyik fiúnál rózsaszín párna volt. Reggel mindig a kakaó zenére keltünk fel és természetesen ez ellen tenni is akartunk. A második napon elmentünk a Zánkaland nevű kalandparkba. Hazamentünk a táborba, majd lesétáltunk a Balatonhoz is. Mindenki nagyon jól érezte magát, bár a németek egy pár napig külön voltak tőlünk. Majdnem minden este játszottunk, ami már a németeknek is tetszett. Az utolsó napon minden fiú beöltözött lánynak és ebből lett egy szépségverseny is. A lányok meglepetése az volt, hogy ők meg fiúknak öltöztek be.

Mindenkinek fájó volt a búcsú, még a rózsaszín párnás fiúról is kiderült, hogy csak a húga párnáját hozta el, hogy ne legyen honvágya.

Zánka

Előző évben ajándékból mehettünk nyaralni a Zánkai üdülőtáborba. Velünk egykorú diákok jöttek Németországból. Első nap megérkeztünk és kipakoltunk. Este hat óra körül megérkeztek a német vendégek is. Közös vacsora után tábortűznél ismerkedtünk egymással, a tűz köré ülve énekeltünk., előadtunk egy vicces zenés darabot, ami nagyon tetszett vendégeinknek. Tizenegy óra körül feküdtünk le, majd reggel a kakaó dalra ébredtünk. A reggelt tornával kezdtük, majd a reggeli után a délelőtti programok következtek a táborban és a táboron kívül, (számháború, tenisz, pingpong, foci). Délben közösen megebédeltünk, majd egy óra körül irány a Balaton, mentünk fürödni. A parton és a vízben sokat játszottunk, röplabdáztunk. Hat óra körül visszatértünk a táborba, lehetett pihenni, letusolni, aki akart focizhatott, teniszezhetett, pingpongozhatott. Voltunk Tihanyban, Balatonfüreden az Aquaparkban, ahol a hullámmedencéből néztük a vízilabdázók olimpiai mérkőzését. Balatonfüreden elkapott minket egy jégeső. Kirándultunk Tapolcára a Tavas barlangba, és megnéztünk egy tavat, ahol nagy halak úszkáltak. Zánkán a kalandparkba is ellátogattunk, ahol mindenki jól érezte magát. Egyik nap egyedül maradtunk a táborban, mivel német vendégeink Budapestre látogattak. Mikor ebédelni mentünk egy étterembe, egy 24 órás bicikliversenyből kaptunk egy kis ízelítőt. Tábortűz mellett búcsúztattuk el a vendégeinket, szerepeltünk. Betanultunk egy árnyjátékot, azt mutattuk be nagy örömükre. Ők megajándékoztak egy-egy pólóval minket, majd másnap elindultunk hazafelé.

                                                           Csokonai Táborozók 8.f

                                                                Színjátszó csoport